Késő tavasztól, az ősz beálltáig a kullancsok sok izgalmat okozhatnak. Kár lenne azonban ezért száműzni az életünkből a természetben eltöltött órákat. Hogyan védekezhetünk ellenük és az általuk terjesztett kórokkal szemben?

Ebcsont beforr – szoktuk mondani a gyerekeket érő sérülésekre. Az izgő-mozgó, világot megtapasztaló apróságokat valóban sok fájdalmas tapasztalat éri, de szerencsére legtöbbször hamar elmúlik a panasz és felszáradnak a gyerekkönnyek. Vannak azonban olyan sérülések, amelyek első látásra enyhének tűnnek, mégis súlyos következményekkel járhatnak.

A gyerekkor egyik szinte biztos velejárója a sebek, sérülések kialakulása. A szerencsésebb vagy nyugodtabb csemeték megússzák pár horzsolással, míg másoknál akár nagyon komoly sérülések is kialakulhatnak. Mikor és hogyan lehet ezeket otthon szakszerűen ellátni, és mikor kell orvoshoz fordulni velük?

A normális testhőmérséklet és a láz

Általában 36,5–37,2°C között normálisnak tekinthető a testhőmérséklet, ha beszámítjuk, hogy a testhőmérséklet átlagos napi ingadozása 0,5°C. Ekkora eltérés van a normális hajnali és az esti értékek között.

A testhőmérséklet fizikai aktivitást követően – sírás, játék, szaladgálás – is magasabb lehet. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a mérés helyéből származó eltéréseket sem! Pl. a végbélben, fülben, szájban mért hőmérséklet ("maghőmérséklet") 0,5°C-kal magasabb, mint a hónaljban mért érték ("köpenyhőmérséklet")

Hogyan mérjünk lázat?

Többféle lázmérő van forgalomban, amelyek használat, és leolvasás szempontjából is különböznek. Még ma is legelterjedtebbek a higanyos hőmérők. A pontos leolvasáshoz elengedhetetlen, hogy jól lássuk a higanyszálat. Használat előtt mindig ellenőrizni kell, hogy leráztuk-e a hőmérőt. A digitális lázmérőkön jól olvasható kijelző van, a mérés időtartama is rövidebb, ezek a lázmérők is igen pontosak. A homlokra helyezhető "műanyag tapasz" nem elég pontos, csak tájékozódásra alkalmas. A "fülhőmérő" segítségével a hallójáratban mérjük a testhőmérsékletet, de ez a készülék igen drága.