Gyermekjóléti szolgáltatás

A gyermekjóléti alapellátások célja, hogy hozzájáruljanak ahhoz, hogy a gyermek értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődése megfelelő legyen, jólétben élhessen, valamint hogy családban nevelkedhessen. Emellett még az, hogy hozzájáruljon a veszélyeztetettség megelőzéséhez, de ha a veszélyeztetettség kialakult, akkor annak megszüntetéséhez, és segítséget nyújtson ahhoz, hogy ne kelljen a gyermeket kiemelni a családból. Az alapellátás a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárását is célozza, és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével tesz annak leküzdéséért.

• A gyermekjóléti alapellátás egyik feladata a gyermekjóléti szolgáltatás, mely a gyermekjóléti szolgálat intézményében, vagy oktatási intézményben megfelelő képesítésű szakember alkalmazásával valósul meg. A szolgáltatást igénybe veheti a bárki, tehát család, szülő, gyermek, aki az adott önkormányzat közigazgatási területén él. A szolgáltatás több feladatból tevődik össze.
• Gondozási feladatait családgondozók segítségével látja el. A családgondozók tartják a közvetlen kapcsolatot a családdal. Meghallgatják panaszaikat, problémáikat, melyek megoldásához megpróbálnak segítséget, támogatást nyújtani.
• Szolgáltatási feladata, hogy a segítséget kérőket tájékoztassa a számukra megfelelő megoldási lehetőségekről. Ha például a családnak anyagi nehézségei támadnak, segít tájékozódni, hogy milyen részletfizetési lehetőségek, haladékok kérhetők az egyes szolgáltatóknál, vagy milyen kedvezmények vehetők igénybe bölcsődei, óvodai, iskolai étkeztetésben.
• Fontos feladata a jelzőrendszer kiépítése és működtetése. A jelzőrendszer tagjai mindenki, aki a gyermekkel kapcsolatba kerülhet: pedagógusok, orvosok, védőnők, gyámügyi előadók, az egyház képviselői, a polgármester, jegyző és a képviselők. A jelzőrendszer tagjainak fő feladata, hogy a lehető leghamarabb felismerjék a gyermeket veszélyeztető tényezőket. Így a gyermekjóléti szolgáltatás keretein belül a családnak a számára legmegfelelőbb segítséget tudják nyújtani.

Ha a jelzőrendszer bármely tagja jelzést tesz arról, hogy a gyermeket veszélyeztető tényező áll fenn, akkor a családgondozó támogatja a gyermeket a körülmény elhárításában. Támogatja a szülőket, hogy a gyermeket megfelelően elláthassák, gondozhassák, nevelhessék. Kezdeményezheti egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét, mint a szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés, az egészségügyi ellátások, a pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét. Ha például az óvodából jelzés érkezik, hogy egy gyermek rendszeresen piszkos ruhába jár, nincs mosdatva, elhanyagolt a külseje, akkor felkeresi a szülőket, megpróbálja kideríteni, hogy ennek mi az oka. Tájékoztatja őket a mindennapos tisztálkodás fontosságáról, a szokások alakításáról. Ha anyagi nehézségeik vannak, akkor a támogatási lehetőségekről. A gyermekjóléti szolgáltatás önkéntes alapon vehető igénybe addig, amíg a veszélyeztetettség mértéke nem teszi szükségessé a beavatkozást. Cél a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, de ha szükséges, a családgondozó javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére. A védelembe vételi eljárást a gyámhatóság folytatja le. Ekkor a gyermek és a család fokozott figyelmet és gondozást kap. A védelembe vételi határozat tartalmazza azokat a feladatokat, melyek előmozdítják a gyermek veszélyeztetettségének megszűnését. Például, hogy bölcsődébe kell járatni a gyermeket, hogy a szülőnek munkát kell keresnie, vagy be kell jelentkeznie a munkaügyi hivatalba. Cél, hogy a család újra megfelelően működjön, a szülők képesek legyenek megfelelően ellátni gyermeküket. Ha ez nem sikerül, akkor kezdeményezhetik a gyermek családból való kiemelését. Ha a gyermeket kiemelték a családból a gyermekjóléti szolgálat és a gyermekvédelmi szakszolgálat együtt próbálnak minden segítséget megadni ahhoz, hogy a gyermek a családba visszakerülhessen.

Kardos Robertina

területi és iskola védőnő, csoportvezető, oktató védőnő