Intézményrendszer
Intézményrendszer

A védőnők és házi gyermekorvosok feladata

Az egészségügyi ellátás Magyarországon három szinten valósul meg: alapellátás, járóbeteg-szakellátás és fekvőbeteg-ellátás. A gyermek egészségügyi alapellátása a védőnői szolgálat és házi gyermekorvosi szolgálat feladatkörébe tartozik. Az ellátás területi elven működik, jogszabályban meghatározott, hogy az ellátók (tehát a védőnő és házi gyermekorvos) mekkora létszámú közösséget gondozhatnak. A körzetek meghatározása a létszám alapján történik. Minden területhez tartozik ellátási kötelezettséggel rendelkező személy. Tehát ha egy lakcímhez tartozóan van lakcímkártyánk, akkor az ahhoz a lakcímhez tartozó házi gyermekorvos feladata az ellátás. Azonban házi gyermekorvos szabadon választható, bárhol kérheti a szülő az ellátást. A házi gyermekorvoshoz be kell jelentkezni, hogy befogadhasson praxisába.

A védőnői szolgálat által nyújtott gondozás is területi elven, létszám alapján történik, de a védőnő nem választható. Az ellátáskörébe mindenki beletartozik, aki a területén él és lakcímkártyája is arra a területre szól, vagy aki a területén él, nincs lakcímkártyája, de életvitelszerűen ott tartózkodik, és a gondozást a védőnőtől írásban kéri.

A védőnő feladata 

A gyermek egészségügyi alapellátása valójában a védőnői várandósgondozással kezdődik. Ő a kapocs az anya és gyermeke gondozása között. A várandósgondozás célja a kismama egészségének megőrzésén túl a magzat egészséges fejlődésének segítése, a veszélyeztetettség megelőzése, felismerése, a szülésre, korai kötődésre, szoptatásra és csecsemőgondozásra való felkészítés.  Első találkozáskor a védőnő nyilvántartásba veszi a kismamát, és kiállítja a várandósgondozási könyvet. Ez csak akkor lehetséges, ha az anya már járt szülész-nőgyógyász szakorvosnál, aki a várandósságot megállapította és erről igazolás adott, valamint elvégezte a várandós rizikóbesorolását, melyből egy példányt a védőnő kap. A védőnő elkészíti a gondozási tervet, melyben megállapodnak a gondozás folyamatáról, a látogatások és tanácsadások gyakoriságáról. A tanácsadások során a védőnő számos vizsgálatot végez, méri a testtömeget és a vérnyomást, vizeletvizsgálatot végez, és meghallgatja a magzati szívhangot. Mindezt dokumentálja a várandósgondozási könyvben. Tájékoztatja a kismamát a kötelező és választható vizsgálatokról, a szociális kedvezményekről, a követendő egészséges életmódról, a káros szenvedélyek várandósságra gyakorolt hatásairól. Tájékoztatást nyújt a dohányzásról, az alkohol- és kábítószer-fogyasztásról leszokást támogató programokról.

A védőnői családlátogatások teremtenek lehetőséget a személyes kapcsolat elmélyítésére. A védőnő feladata, hogy segítse a felkészülést az újszülött fogadására, az egészséges lakó- és családi környezet kialakítására, az anyaságra, a szülőszerepre, a szülésre és a kórházi tartózkodásra, valamint a szoptatásra való felkészülést. Tájékoztatja a szülőket az újszülöttkori kötelező szűrővizsgálatok jelentőségéről, melyeket az első 4 napban a kórházban el kell végezni. A 34. várandóssági hétig rögzítenie kell a várandósgondozási könyvbe a szülő nyilatkozata alapján a választott házi gyermekorvos nevét és elérhetőségét. Ha a szülő nem választ, akkor a védőnő a területileg illetékes házi gyermekorvost írja be.

A szülést követően a védőnő az otthonában meglátogatja az újszülöttet, a gyermekágyas anyát, az új családot. Segít az újszülött ellátásához kapcsolódó gondozási, táplálási feladatok elsajátításában.  Tájékoztatja az anyát a kizárólagos szoptatás előnyeiről mind az anya, mind a gyermek szempontjából, valamint az anyatejes táplálással kapcsolatosan felmerülő kérdések, problémák megoldásáról, a bőrápolásról, köldökkezelésről, a helyes tartási és fektetési pozíciókról, és az aktuálisan felmerülő kérdésekről. Ellenőrzi, hogy a kötelező újszülöttkori szűrővizsgálatokat a szülészeti intézményben elvégezték-e, ha nem, gondoskodik a vizsgálatok pótlásáról. A gyermekágyas anyának tanácsot ad a helyes életmódról, szoptatásról, családtervezésről.

A házi gyermekorvos feladata 

Az, hogy a házi gyermekorvos hogy szerez tudomást az újszülött hazaérkezéséről, helyi sajátosságokkal bír. Ha egy rendelőben dolgozik a védőnővel, akkor általában a védőnő tájékoztatja az újszülött érkezéséről. Ha a választott orvos más területhez tartozik, akkor a szülők tájékoztatják az orvost. A házi gyermekorvosnak nincs újszülött-látogatási kötelezettsége, de bevett gyakorlat, hogy a hazaérkezést követő napokban meglátogatja a családot, megvizsgálja az újszülöttet, tájékoztatást nyújt a rendelési időkről, a kapcsolattartás formáiról, az anyatejes táplálás jelentőségéről.

Szűrővizsgálatok az egészséges fejlődés felmérésére 

A védőnő és házi gyermekorvos feladata az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése. Ezek időpontja a gyermek 1, 3, 6, 12 hónapos, valamint 2, 3, 4, 5 és 6 éves kora. A szűrővizsgálatok helye a védőnői és orvosi tanácsadó, ahol hitelesített eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére. A szűrővizsgálatok során a gyermekek testi, szellemi és szociális fejlődését vizsgálják. Célszerű, ha először a védőnői szűrés történik meg. A szűrővizsgálat eredményéről a védőnő igazolást ad, így ezzel tudja vinni a szülő a gyermeket a házi gyermekorvoshoz. Elváltozás észlelése esetén a védőnő tájékoztatja a házi gyermekorvost az észlelt problémáról. Ha a házi gyermekorvos megalapozottnak tartja a védőnő észlelését, vagy ő észlel elváltozást, az ő feladata eldönteni, hogy szükséges-e a gyermeket járóbeteg-szakellátásba irányítani. A vizsgálatok eredménye bekerül a gyermek-egészségügyi könyvbe.

A védőnők és házi gyermekorvosok óvodai és iskolai feladatot is ellátnak. Az iskolákban ma már többnyire főállású iskolavédőnők dolgoznak, bár vidéken még gyakori az iskolát is ellátó területi védőnő.

Jó ideje a védőnők új szerepet kaptak a nővédelemben, hiszen részt vehetnek a védőnői méhnyakszűrés programban.

Az egészségügyi alapellátás célja, hogy az esetleges elváltozásokat mihamarabb felismerjék, hogy a gyermek számára szükséges fejlesztés, gyógyítás mihamarabb megkezdődhessen, hiszen minél előbb fejlesztik a gyermeket, az elváltozások annál jobb eséllyel kezelhetők maradványtünetek nélkül. 

Kardos Robertina

területi és iskola védőnő, csoportvezető, oktató védőnő

Gyorslinkek