Milyen gyógyszer legyen mindig kéznél?

Talán az anyák első dilemmája, hogy megfelel-e újszülöttjének az anyatej, eleget szopizik-e. Az újszülött gyarapodását babamérleggel lehet követni. Az így felismert, elmaradt gyarapodás esetén az étkezést a már újszülöttkortól is adható tápszerrel kiegészíthetjük, de lehetőleg csak addig, ameddig szükséges, vagy kaphatja átmenetileg, egy-két étkezést kiváltva. Ne éjfélkor induljunk el cumisüveget és tápszert venni, hanem legyen már előre otthon egy dobozzal, szem előtt tartva, hogy az anyatejes táplálás mindig is a legoptimálisabb a csecsemőknek.

A tápszerek jelentős része patikában vény nélkül, de nagy áruházakban is kapható.

A „kezdőcsomagba” tartozó gyógyszerek: D- és K-vitamin, fürdető- és popsikrémek, nem szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapító kúpok.

• D-vitamin-pótlást 1 éves korig naponta, majd ezt követően 3 éves korig a téli időszakra korlátozva adjunk.
• A K-vitamin a kizárólagos anyatejes táplálás alatt havonta szükséges.
• A higiénia része a rendszeres fürdetés, és pelenkás korszakában a popsikrém használata.
• Hatóanyaguk szerint az aminophenazon- és az ibuprofenkészítmények a javasolt láz- és fájdalomcsillapítók. Ezek egyike sem vényköteles, de fontos, hogy ha esetleg kombináltan kell alkalmazni, mindkettőből legyen otthon szirup vagy kúp formában. Ha a lázcsillapító hatástalan, akkor gyanakodhatunk arra az általános hibára, hogy nem a testsúly szerint alkalmaztuk. A gyógyszer leírása segítséget nyújt ebben, ezért ezt a papírt sose dobjuk ki!

Az első kórokozókkal csecsemő- és kisdedkorban találkozunk, amikor szinte minden esetben előfordul láz, de légúti megbetegedésben orrfolyás, köhögés, illetve hányás-hasmenés esetén hasi panaszok is jelentkezhetnek. Ugyan az első betegség alkalmával nem lesz lehetőségünk „speciális” gyógyszerelésre, de a panaszok alapján már a patikában is sokat segíthetnek. Kérjünk lázcsillapításra különböző hatóanyagú és alkalmazású (szirup, kúp) lázcsillapítót!

A kiváltott köptetőt csak akkor adhatjuk, ha asztmaszerű tünetekre nem hajlamos gyermekünk.

Köhögéscsillapítót ritkán, az átlagnál erősebb kontroll mellett, kínzó, száraz ingerköhögésre adhatunk.

A hirtelen kezdet és az elesett általános állapot, a folyamatos öklendezés és hányás miatt nagy ijedelmet keltő  vírusos  megbetegedésekben a gyermek átmenetileg nem ehet, nem ihat, de  20-40 perccel a legutolsó hányást követően fokozatosan lehet kortyonként tiszta, hideg vizet adni. Pár óra után rehidráló oldattal is próbálkozhatunk, ami gyógyszertári készítmény híján a WHO ajánlása szerint is elkészíthető az alábbiak szerint.

• 1 liter víz (bizonytalan tisztaság esetén forralt víz) + 30 ml cukor + 2,5 ml só
• 1 liter víz + 6 teáskanál cukor + ½ tesákanál só

Hasmenés esetén probiotikummal egészítsük ki a megkezdett terápiát, de csak ha már megbízhatóan iszik gyermekünk. A patikai segítségre ez esetben is számíthatunk (probiotikum, orális rehidráló oldat).

A cseppfertőzéssel terjedő hányás-hasmenés a kéz megfelelő higiéniájával jó eséllyel megelőzhető. Alkoholos fertőtlenítőszer nem feltétlenül szükséges – a saját bőrflóránkat is megváltoztatja, ami csökkenti a természetes védekezést –, de megfelelően használt kézmosó szappan igen.

Eleinte a bizonytalan járás majd a kismotorral vagy biciklivel bekövetkezett balesetek miatt szinte mindig kék-zöld térdű, könyökű gyermekek felületes sérüléseit bő vízzel mossuk le, tiszta betadinos mull-lappal fedjük, amit nyáron naponta javasolt cserélni. Ha a kötés véletlenül homokos vagy vizes lenne, úgy cseréljük le, mert a víztől felázott seb nehezebben gyógyul, felülfertőződve pedig a bőr alatti kötőszövet gyulladásával járhat. Kisebb sebekre sebtapaszt ragasszunk.

Az ismert, akár súlyos tünetekkel járó alapbetegségben (asztma, epilepszia, rovarcsípés-allergia, cukorbetegség) feltétlenül tartsuk mindig magunknál a rohamoldó gyógyszereket. Életmentő lehet légzési nehezítettségben a belélegezhető hörgőtágító, epilepsziás görcsben a végbélbe adható rohamoldó klizma, súlyos allergiás reakcióban (rovarcsípés – méh, darázs) a fecskendőbe előre töltött adrenalin, cukorbetegeknél pedig az alacsony vércukorszint esetén használt glükagoninjekció.

Ezeket a vényköteles gyógyszereket csak a kellő ismeretekkel rendelkező és oktatáson részt vett betegek (gyermekek és szülők) kaphatják kézhez.

Az állandóan alkalmazott gyógyszereket időben és kellő mennyiségben írassunk fel, mert egy utazás során (külföldön) nehezen vagy egyáltalán nem pótolhatók. A hosszú utazások előtt feltétlenül számoljuk át, akár többször is, az állandóan alkalmazott gyógyszerkészletet.

Az otthoni, saját patikánkkal valóban felkészülhetünk minden eshetőségre? És vajon fel kell tudnunk készülni a különféle megbetegedések, balesetek, állapotok kezelésére? Végül biztos, hogy csak a gyógyszeres terápia segíthet?

Szerencsére nem esünk át az összes gyermekkori betegségen, ezért felesleges és képtelenség is ezek mindegyikére felkészülni, de a leggyakoribbakkal valószínűleg mindannyian fogunk találkozni (gondoljunk csak a lázcsillapításra vagy a felszínes sérülések betadinos felületi fertőtlenítésére). Ezekre kész utazócsomaggal készülve nem kell megszakítanunk nyaralásunkat vagy utazásunkat.

Ugyanakkor az ismert, kifejezett tünetekkel kiújuló alapbetegség (légzési nehezítettség, allergiás reakció) felülvizsgálatával nem várakozhatunk. Az ilyenkor szükséges orvosi segítségig a panaszok mérséklésére tüneti szereket, kezelést kezdhetünk. Ilyen a légzési nehezítettségben alkalmazott rohamoldó, inhalatív hörgőtágító és jótékony hatású, ion tartalmú víz inhalálása (sós vizes párázás inhalátor készülékkel), illetve az allergiás reakcióban a szájon keresztüli antihisztamin-terápia.

Korosztálytól függ, hogy milyen kiszerelésű gyógyszerek alkalmazhatóak (kúp, szirup vagy tabletta).

Dr. Koncz Levente Csaba

MRE Bethesda Gyermekkórház