Gyermekgyógyászat

Gyermekgyógyászat / Fertőző betegségek

<article contentid="569816">
<title>Kötőhártya-gyulladás és árpa</title>
<url>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/kotohartya_gyulladas_es_arpa.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437053700000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>35</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Mi a kötőhártya-gyulladás lényege?

A kötőhártya-gyulladás – vagy más néven conjunctivitis – mind felnőtt, mind pedig 
gyermekkorban az egyik leggyakoribb szembetegség, mely a szemhéj és a szemgolyó 
külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A kiváltó okok között 
leggyakrabban bakteriális vagy vírusos

fertőzés, valamint allergiás reakció szerepelhet. A gyulladás kialakulásának 
hátterében újszülöttek esetében a még nem teljesen átjárható könnycsatorna is 
állhat. A gyulladás során a kötőhártya erei kitágulnak, ezért a szem fehérje pirossá 
válik.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Mik a betegség tünetei?

A kötőhártya-gyulladás az egyik vagy mindkét szem kipirosodásával, viszketésével
jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel
ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt
váladék okoz. Jelentkezhet fényérzékenység, homályos látás, könnyezés. Vírusos
eredetű (pl. adenovírusok) fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes,
áttetsző, míg bakteriális eredetű (pl. Staphylococccus aureus, Streptococcus pneumoniae
vagy Haemophilus influenzae) gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik.
Sokszor látjuk, hogy mind a vírusos, mind pedig a bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás
felső légúti megbetegedéssel jár együtt.

<embedded align="default" bottom="0" id="563329" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>kotohartya.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68822/kotohartya.jpg</url>
<width>400</width>
<height>299</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>kotohartya.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563328/tn_kotohartya.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás
jellegzetessége, hogy mind a két szemet érinti. Amennyiben a gyulladás kialakulásában
valamilyen allergén (pl. pollen, állati szőr, parfüm, kozmetikum, füst) játszik
szerepet, akkor a tünetek gyakran kiegészülnek az orr viszketésével, tüsszögéssel
valamint orrfolyással. kötőhártya-gyulladást okozhatnak szexuálisan terjedő betegségek
kórokozói is, pl. Chlamydia, Gonorrhea. Amennyiben idegentest vagy valamilyen
kémiai anyag kerül a szembe, az szintén okozhat kötőhártya-gyulladást, ilyenkor
azonban genny nem képződik. Az idősebb korosztályban leginkább a szem szárazságából
adódó kötőhártya-gyulladás fordul elő, ez általában hosszabb ideig fennálló, akár
a látásélességet is veszélyeztető állapot is lehet.

Kötőhártya-gyulladás és árpa

2015.07.16.

Mi a kötőhártya-gyulladás lényege?

A kötőhártya-gyulladás – vagy más néven conjunctivitis – mind felnőtt, mind pedig gyermekkorban az egyik leggyakoribb szembetegség, mely a szemhéj és a szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A kiváltó okok között leggyakrabban bakteriális vagy vírusos

fertőzés, valamint allergiás reakció szerepelhet. A gyulladás kialakulásának hátterében újszülöttek esetében a még nem teljesen átjárható könnycsatorna is állhat. A gyulladás során a kötőhártya erei kitágulnak, ezért a szem fehérje pirossá válik.

Mik a betegség tünetei?

A kötőhártya-gyulladás az egyik vagy mindkét szem kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha valami belement volna a szemébe. Reggel ébredés után a szemek összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz. Jelentkezhet fényérzékenység, homályos látás, könnyezés. Vírusos eredetű (pl. adenovírusok) fertőzés esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű (pl. Staphylococccus aureus, Streptococcus pneumoniae vagy Haemophilus influenzae) gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik. Sokszor látjuk, hogy mind a vírusos, mind pedig a bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás felső légúti megbetegedéssel jár együtt.

Az allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás jellegzetessége, hogy mind a két szemet érinti. Amennyiben a gyulladás kialakulásában valamilyen allergén (pl. pollen, állati szőr, parfüm, kozmetikum, füst) játszik szerepet, akkor a tünetek gyakran kiegészülnek az orr viszketésével, tüsszögéssel valamint orrfolyással. kötőhártya-gyulladást okozhatnak szexuálisan terjedő betegségek kórokozói is, pl. Chlamydia, Gonorrhea. Amennyiben idegentest vagy valamilyen kémiai anyag kerül a szembe, az szintén okozhat kötőhártya-gyulladást, ilyenkor azonban genny nem képződik. Az idősebb korosztályban leginkább a szem szárazságából adódó kötőhártya-gyulladás fordul elő, ez általában hosszabb ideig fennálló, akár a látásélességet is veszélyeztető állapot is lehet.

Tovább a teljes cikkre>>

Gyorslinkek

<contents headingid="566348" moderate="true" read="true" title="Fertőző betegségek" url="gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek" write="true">
<article contentid="566397">
<title>Pöttyös betegségek</title>
<url>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/pottyos_betegsegek.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437059820000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>17</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Sok fertőző betegség
jelentkezhet gyermekkorban kiütéssel. Ezek közül a szigorú oltási rendnek,
valamint a lakosság átoltottságának köszönhetően a kanyaróval és a rubeolával
hazánkban már szinte nem is találkozunk. De így is marad számos „pöttyös”
tünetekkel járó diagnosztizálandó betegség, ezekről nem árt a szülőnek is
tudnia valamit.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<h4>Ártalmatlan bárányhimlő?</h4>

Hazánkban az egyik leggyakoribb fertőző betegség a
bárányhimlő.  Kórokozója a
varicella-zoster nevű vírus, amely az elsődleges fertőzés után élethosszig a
gerincvelői idegdúcokban él és övsömör képében újra aktiválódhat. Lappangási
ideje 14–21 nap, ezután jelentkezik a láz és a jellegzetes, testszerte
megjelenő, kezdetben apró, majd hólyagos, végül elpörkösödő kiütések.

Különös
„ismertető jele” a betegségnek, ha a hajas fejbőrön is észlelünk elváltozást,
ekkor szinte biztosak lehetünk a diagnózisban. A bárányhimlő a kiütések
megjelenését megelőző 1–2 naptól kezdve egészen addig fertőz, amíg az utolsó
kiütés nem pörkösödik. Nagyon ragályos,
cseppfertőzéssel, illetve bárányhimlős beteggel történő érintkezéssel terjed,
ezért közösségbe kerülés (bölcsőde, óvoda) után a gyermekek nagy része megfertőződik.

Amennyiben gyermekünk elkapta a bárányhimlőt, nagyon fontos a láz és a
viszketés csillapítása. Ez utóbbit érdemes szájon át adható allergiallenes
szerekkel enyhíteni, mivel a bőrre kent porok, habok, krémek elősegítik a
felülfertőződés kialakulását. Fontos a gyermek bőrét tisztán tartani, naponta
többször lezuhanyozni azt, de kerüljük az ülőfürdőt! A bőrt óvatosan töröljük
szárazra, hogy a hólyagokat lehetőleg ne szakítsuk fel. Betegség idején ne
vigyük a gyermeket közösségbe, egyrészt mert megfertőzheti a közösség többi
tagját, másrészt a legyengült immunrendszer mellett könnyebben fertőződik meg
más betegségekkel.

A bárányhimlő leggyakrabban magától gyógyuló betegség, de
számos esetben súlyos szövődménnyel jár (bőr-, lágyrész fertőzések, vérmérgezés,
idegrendszeri problémák, tüdőgyulladás), amelyek száma az utóbbi időben nőtt,
a
megbetegedettek kb. 10%-ában fordul elő. Fontos kiemelni, hogy a betegség
megelőzhető, a bárányhimlő ellen igen hatékony védőoltással rendelkezünk, amely
Magyarországon 2003 óta elérhető. Védettség kialakításához két vakcina beadása
szükséges minimálisan négy-hat hét különbséggel. A többi oltáshoz hasonlóan a
bárányhimlő elleni oltás sem jelent 100%-os védelmet a betegséggel szemben, de
két adag beadása után nagyon ritkán alakul ki bárányhimlő (2%) és ebben az
esetben az oltott egyén betegsége enyhe formában, szövődményektől mentesen fog
zajlani.

Dr. Szombati Klára gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="569814">
<title>Agyhártyagyulladás újszülöttkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437059340000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
 Az újszülött még nagyon kevés információt tud adni
egészségi állapotáról, ezért sok első gyerekes anyuka – néha feleslegesen is –
aggódik, nem, vagy túl későn veszi észre, ha babája rosszul érzi magát, vagy beteg. 
Bár tény, hogy a kismama életét megkeseríti az aktuális rémtörténetek
okozta – szerencsére többnyire ok nélküli – aggodalom, bizonyos betegségekre
mégis fontos felhívni a figyelmet, mert életbevágó a gyors diagnózis és a
mielőbbi kezelés. Ilyen az újszülöttkori B csoportú
Streptococcusfertőzés is.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A B csoportú Streptococcusfertőzésért (Streptococcus agalactiae) felelős baktérium a női nemi szervek
tünetmentes, gyakori lakója, terhesség esetén azonban megfertőzi a magzatot, és
súlyos, gyakran életveszélyes betegségeket okozhat
(vérmérgezést, szepsist, agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást stb.) Az
újszülötteknél a B csoportú Streptococcus korai és késői fertőzés képében
jelentkezhet. Korai fertőzésekről akkor beszélünk, ha a fertőzés a szülést
követő 1 héten belül bekövetkezik. Késői
kezdetű újszülöttkori fertőzések az 1. hét után jelentkeznek, leggyakrabban
3
hetes korban. A betegség rizikótényezői: a nemi szervek fertőzései
terhességben, anyai húgyúti fertőzések, időelőtti burokrepedés (több mint 24
órával a szülés megindulása előtt), kis születési súly, koraszülöttség. A
megelőzés szempontjából nagyon fontos az anya hüvelyváladékának rendszeres
vizsgálata, ugyanis ez által ki lehet szűrni a tünetmentes anyai Streptococcus
B csoport hordozót.

<embedded align="default" bottom="0" id="563427" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68905/agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</url>
<width>400</width>
<height>300</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563426/tn_agyhartyagyulladas_ujszulottkorban.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

Az általános szűrést a 35–37. héten
célszerű végezni. Amennyiben
kiderül, hogy az anya baktériumhordozó, a szülés alatt protokoll szerinti
célzott antibiotikus kezelés történik. Ha a fertőzés felismerése és
kezelése késik, az újszülöttkori Streptococcusfertőzés mind a korai, mind a
késői formában kedvezőtlen, rossz prognózisú. A betegség felismerése azért sem
könnyű, mert nincsenek speciális, jól megfogható tünetei. Az általános tünetek
sok esetben jellegtelenek. Az újszülött egyszerűen nincs jól, „nem tetszik”.

A következő jelek, tünetek
figyelmeztethetnek a fertőzésre:

<ul>

<li style="text-align: left;">változó
testhőmérséklet (alacsony testhőmérséklet, hőemelkedés, magas láz),</li>

<li style="text-align: left;">aluszékonyság,</li>

<li style="text-align: left;">megmagyarázhatatlan,
szokatlan nyűgösség,</li>

<li style="text-align: left;">sápadtság, szürkés
bőrszín,</li>

<li style="text-align: left;">rossz szopási
készség, étvágytalanság,</li>

<li style="text-align: left;">légzési zavarok: légzéskimaradás,
szapora légzés, nyögdécselő légzés,</li>

<li style="text-align: left;">hányás, lazább
széklet, puffadt has.</li>
</ul>

Az újszülöttkori
agyhártyagyulladás esetén
sem észlelhetők a későbbi életkorban jellegzetes klinikai tünetek, pl.
tarkókötöttség. A gyanút felkeltheti az aluszékonyság, apró görcsrohamok,
szapora szívműködés. A kutacs kitöltöttsége vagy elődomborodása általában már
később jelentkezik. Az újszülöttkori B csoportú Streptococcusfertőzésre
jellemző, hogy kezelés nélkül az újszülött állapota gyorsan, órák alatt
romolhat. Ezért a részletezett tünetek esetén indokolt az újszülöttek kórházi
felvétele, megfigyelése, kivizsgálása, és szükség esetén kezelése. Mind a
szepszis, mind az egyes szervi betegségek lefolyása attól függ, mikor, milyen
gyorsan ismerték fel a bajt, és ez alapján mikor kezdődött el a célzott
antibiotikus kezelés.

A pontos diagnózis felállítása céljából kiterjesztett
laboratóriumi, mikrobiológiai, bakteriológiai tenyésztési vizsgálatokat kell
végezni. Vérvizsgálatokat kérünk, a különböző testváladékokból, vérből,
gerincvízből, vizeletből mikrobiológiai tenyésztési vizsgálatokat végzünk. A mellkasröntgen,
a koponya vizsgálata és a hasi ultrahang is része a
kivizsgálásnak. Az agyhártyagyulladást csak a gerincvízvizsgálat alapján lehet
biztosan megállapítani, ezért ha a lehetőség felmerül, el kell végezni a
gerincvízvételt – lumbálpunkciót. B csoportú Streptococcusfertőzésben,
agyhártyagyulladásban az antibiotikumot szövődménymentes esetben is több héten
keresztül kell adni. Ezek az anyagok gátolják a baktériumok szaporodását,
vagy elpusztítják azokat. Emellett, a betegség súlyosságától függően szükség
lehet egyéb kiegészítő, keringés- és légzéstámogató, vízhajtó stb. kezelésre is.
A csecsemő fokozott megfigyelést igényel, folyamatosan ellenőrizzük a
vérnyomását, a szívműködését, a vér oxigén-ellátottságát.

Dr. Szabolcs Andrea gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566385">
<title>Szalmonella és társai</title>
<url>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/szalmonella_es_tarsai.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437058740000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>p> Míg a hűvös évszakok a légúti
 betegségeknek kedveznek, a nyári melegben inkább a hasmenéses-hányós
 fertőzésektől tartanak a kisgyermekes szülők. Különösen a Salmonellától félünk,
 hiszen a csoportos megbetegedésekről szóló médiaküszöböt elérő hírek gyakran
 szólnak kórházi kezelésről. Mikor kell orvoshoz fordulni, és mit tehetünk, hogy
 elkerüljük az ilyen típusú fertőzéseket?/p></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A gyermekkori hasmenések jelentős
részét vírusos fertőzések okozzák. A gyakran hányással kezdődő betegségeket 1-2
nap elteltével követi a hasmenés, amely általában egy héten belül megszűnik. A
legtöbb esetben szájon át végzett folyadékpótlással, vagy ún. rehidráló oldat
alkalmazásával kisded- és gyermekkorban is otthon kezelhető betegségről van
szó. A kezdeti időszakban érdemes odafigyelni arra, hogy a gyermeknek van-e
rendszeresen vizelete, a hányás után kicsit várva kanalanként, kortyonként
érdemes az elvesztett folyadékot pótolni, amely általában 50-100 ml
(székletenként, hányásonként is hasonló mennyiség pótlása szükséges a napi
folyadékszükségleten felül). A pótlás formája lehet a már említett rehidráló
oldat, vagy – ha azt a gyermek nem fogadja el – bármilyen, lehetőleg cukortartalmú
folyadék. A mennyiség szempontjából irányadó, hogy 10 kg-os gyermek napi
folyadékigénye 1 liter, 20 kg-os gyermek napi folyadékigénye 1,5 liter, ebbe
leves, joghurt, kakaó stb. is beleszámolható.

<textbox align="top" width="80%">
<title>
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
</title>
<body>

<ul>

<li>Ha a gyermek vizeletének
mennyisége nagyon kevés.</li>

<li>Ha nagyon bágyadt, elesett,
aluszékony.</li>

<li>Sokat hány és nem mutat javuló
tendenciát vagy két napon túl is jelen van hányás.</li>

<li>Magas, nehezen csillapítható
láza van.</li>

<li>A hányás mellett más
idegrendszeri tünete is van (pl. látászavar, járászavar, aluszékonyság,
beszédképtelenség, görcs stb.)</li>
</ul>
</body>
</textbox>

<h4 style="text-align: left;">Mi okozza a fertőzést?</h4>

A hasmenések terjedésének oka
legtöbbször a piszkos kéz, a nem megfelelően elkészített, vagy megmosott
élelmiszer. A betegségben szenvedő ember széklete tartalmazza a kórokozót,
amely a kézre kerülve az ételbe kerülhet, vagy testi kontaktussal tovább
adható.

A különböző vírusfertőzések
kimutatása egy-két kivételtől eltekintve (pl. rota- és adenovírus gyorstesztek)
nehézkesek, és sokszor a tünetek meg is szűnnek, vagy jelentősen javulnak, mire
a lelet megérkezne. Székletet tenyészteni, éppen ezért csak elhúzódó betegség
esetén van értelme, és ha felmerül, hogy valamilyen baktérium, vagy parazita
áll a fertőzés hátterében.

<h4 style="text-align: left;">Szalmonella?</h4>

<textbox align="right" width="45%">
<title>
TIPP
</title>
<body>

Pasztörizálatlan tejet, vagy nyers tojást tartalmazó ételt ne fogyasszunk! Nyers 
hús, vagy tojás konyhai alkalmazása után mossunk mindig kezet, tisztítsuk le megfelelően 
a munkafelületet és kerüljük a csecsemővel- vagy kisgyermekkel való kontaktust, 
akik életkoruknál fogva fogékonyabbak a fertőzésre!

</body>
</textbox>A Szalmonella fertőzések a
gyermekkori hasmenések egy speciális csoportját alkotják, amelyeknél nem vírus,
hanem egy baktérium okoz fertőzést. A Szalmonella szerotípusától és a
gazdaszervezettől függően a betegség különböző formákban jelentkezhet.

A fertőzésnek van egy ma már
ritkán jelentkező, igen súlyos formája a hastífusz, amely magas lázzal és ködös
tudatállapottal jár, de hasmenés nem kíséri, sokkal gyakoribb azonban a
Szalmonella hasmenést okozó formája, amelyet szalmonellózisnak nevezünk. A kórkép
gyakran járványosan jelentkezik, tömeges megbetegedéseket okozva.

A Szalmonella az állatok,
szárnyasok és emberek bélrendszerében szaporodik. A legtöbb fertőzést a
szennyezett élelmiszer okozza. A fertőzött étel általában normál kinézetű és
normál illatú és legtöbbször állati eredetű (pl. szarvasmarha, szárnyasok, tej,
vagy tojás), de más ételek (pl. zöldségek) is fertőzöttek lehetnek. A Szalmonella 
sokszor úgy kerül bele az ételbe, hogy az
ételt árusító, vagy készítő egyén nem mos megfelelően kezet a mellékhelység
használatát követően. A fertőzést azonban állatok simogatásával is el lehet
kapni, sok háziállat, szárnyas (különösen fiatal egyedek pl. kiscsibe,
kiskacsa), de hüllők (pl. teknős, kígyó stb.) is hordozhatják, érdemes ezért az
ilyen állatok simogatását követően azonnal kezet mosni (pl. állatkerti
simogató). Lényeges tudni, hogy a hőkezelés megöli a Szalmonellát.

<textbox align="top" width="60%">
<title>
A szalmonellózis tünetei
általában 12–72 órán belül jelentkeznek:
</title>
<body>

<ul>

<li>hasmenés,</li>

<li>hasi fájdalom,</li>

<li>hányinger, hányás,</li>

<li>hirtelen kezdődő fejfájás.</li>
</ul>
</body>
</textbox>

Az öt év alatti gyermekeket
fertőzi meg legtöbbször a betegség, ebben a korosztályban olyan gyakori a
fertőzés, mint az összes többi korosztályban együttvéve. Az ép immunitású
egyénben a betegség általában egy hét alatt lezajlik és különösebb kezelést nem
igényel. Csecsemőkben és idősekben, vagy akiknek valamilyen más okból gyengébb
az immunrendszerük súlyos fertőzéseket válthatnak ki, ilyenkor a kórokozó nem
csak a bélben okoz betegséget, hanem a véráramba jutva a szervezet más részeit
(pl. ízületek) is megbetegíti, ilyen esetben szükséges kórházi felvétel és
antibiotikus kezelés is. Ritkán tartósan fennálló ízületi fájdalom, szemészeti
problémák és vizeletürítési zavarok jelentkezhetnek Salmonella fertőzést
követően. Enyhe esetekben azonban a feleslegesen alkalmazott antibiotikus
kezelés a betegség elhúzódását, hosszas kórokozó hordozást okozhat, ezért
kerülendő.

A betegség diagnózisát a széklet
tenyésztésével lehet igazolni. Tudni kell azonban, hogy a baktérium a
bélrendszerben, epeutakban hónapokig még megmaradhat, és a korábban fertőzött
egyén tovább terjesztheti a betegséget. Az előzőek miatt 0-3 éves gyermekekkel
foglalkozó munkahelyeken, egészségügyi- és szociális intézményekben, illetve
anyatejjel foglalkozó dolgozók körében, ha a betegségen az illető átesett, két
Salmonella mentes székletmintára van szükség ahhoz, hogy ismét egészségesnek
minősítsék és dolgozhasson, anélkül, hogy tovább terjesztené a betegséget. A
bölcsödébe járó gyermekekre is ez vonatkozik.

A Salmonella által okozott
hasmenéses megbetegedések általában enyhe lefolyású, otthon kezelhető
betegséget okoznak, kórházi bentfekvésre és antibiotikus kezelésre ritkán van
szükség. Kisgyermekek fokozottan veszélyeztettek, azonban megfelelő kéz
higiénével és az ételek hőkezelésével még a nyári melegben is megelőzhető
betegségről van szó.

Dr. Major János gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="569817">
<title>Kullancscsípés</title>
<url>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/kullanccsipes.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437054660000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Késő tavasztól, az ősz
beálltáig a kullancsok sok izgalmat okozhatnak. Kár lenne azonban ezért
száműzni az életünkből a természetben eltöltött órákat. Hogyan védekezhetünk
ellenük és az általuk terjesztett kórokkal szemben?
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<textbox align="right" width="45%">
<title>
 
</title>
<body>
Minél enyhébb, csapadékosabb a
tél, annál nagyobb kullancsinvázióra lehet számítani. A bőséges aljnövényzettel
borított területeken élő kullancs legnagyobb ellensége a száraz, hideg tél,
amilyen nagyjából az idei is volt. Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az
Északi-középhegységben terjedtek el a vírusos agyvelőgyulladást
(kullancs-enkefalitiszt) közvetítő kullancsok, melyek különösen a tölgyerdőkben,
és a bükkösökben gyakoriak. 

</body>
</textbox>A kullancsok alattomosan
támadnak. Míg egyéb élősködők csípése fáj, viszket, azaz felhívja magára a
figyelmet, addig a kullancscsípés észrevétlen marad. Ezer kullancsból vírussal
csak egyetlen fertőzött, de baktériummal legalább száz. Vagyis csak minden
ezredik csípés okozhat vírusos, de minden tizedik bakteriális fertőzést. Az oltás
csak a vírusos agyhártyagyulladás
ellen véd, de a Lyme borreliosist okozó baktériumotelpusztítja
az antibiotikum. A fertőzött
kullancsok 4-8 óra után már megfertőzhetik áldozatukat.

<h4>„Nyári influenza”</h4>

A kullancs-enkefalitisz általában
két fázisban zajlik, mindkettőt hőemelkedés, láz vezeti be. Miután a kórokozó
az emberi szervezetbe jut, és ott szaporodásnak indul, kb. kéthetes lappangás
után láz, elesettség, rossz közérzet, végtag- és izomfájdalom jelentkezhet,
amelyek emlékeztetnek az influenza tüneteire, ezért az orvosi diagnózis
általában „nyári influenza”. A betegség általában kezelés nélkül is elmúlik egy
héten belül. A betegek zöménél ezzel lezajlott a fertőzés, ám 10-20
százalékuknál a vírus az idegrendszerbe jut és ott szaporodásnak indul. Náluk
a
csípés utáni 2-4 héten belül jelentkezik a betegség második fázisa: magasabb
láz, szédülés, heves fejfájás és szinte minden esetben hányás kíséri. A mozgás
ügyetlenné, a tarkó kötötté válik, a beteg hol nyugtalan, ingerlékeny, hol igen
aluszékony. Mivel a vírus mindenekelőtt az agykéreg és a gerincvelő mozgató
idegsejtjeit támadja meg, végtagbénulás is előfordul. Az esetek nagy
többségében a betegség nem jut túl az első fázison, és a második is közönséges
agyhártyagyulladás képében zajlik, amely magától elmúlik maradandó elváltozások
nélkül. Különösen gyermekkorban gyakori a jóindulatú forma.

<h4>Vészjósló karika</h4>

<embedded align="left" bottom="0" height="145" id="563351" left="0" right="10" title="" top="0" width="194">
<image>
<title>Kullancscsipes.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68821/Kullancscsipes.jpg</url>
<width>194</width>
<height>145</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>Kullancscsipes.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563350/tn_Kullancscsipes.jpg</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>A Lyme borreliosist baktériumok
okozzák, amelyet Borrelia burgdorferivel
fertőzött kullancsok terjesztenek. A kórokozó rendkívül alkalmazkodóképes, a
szervezetben kezelés nélkül évekig-évtizedekig megbújhat. Akullancs-csípés
helyét figyelni kell legalább 4-6 hétig, mert a Lyme borelliosisra bőrelváltozás
is figyelmeztet: kokárdaszerű alig lobos külső gyűrű veszi körbe a központi
gyulladásos területet, amely napról-napra terjed. Ezután az egész szervezet
megbetegszik, amit az azonnal vagy csak később jelentkező számos tünet jelez.
Gyanús, ha "nyári influenzát" vagy meghűlést észlelünk (láz, fej-,
izom- és izületi fájdalmak, fáradtság) természetben tartózkodással
összefüggésben. A Lyme borreliosis később megbetegítheti bármely szervünket,
ugyanis a keringéssel bárhova eljuthat és alkalmas körülmények között (ha az
ellenállás csökken) idült jellegű gyulladást vált ki. A kórokozó számos gyógyszerre
érzékeny,
sokféle antibiotikummal elpusztítható. A teljes gyógyuláshoz elengedhetetlen,
hogy a betegséget minél korábban felismerjük, a beteget pedig elegendő
mennyiségű és megfelelő ideig tartó antibiotikumos kezelésben részesítsük. Ez
legalább 4-6 hetet jelent.

<textbox align="top" width="100%">
<title>
Kullancskerülő tippek
</title>
<body>

<ul>

<li>Túrázáskor,
nyaraláskor kerüljük a bozótokat, állatok járta legelőket!</li>

<li>Pihenéshez
mindig terítsünk a földre pokrócot!</li>

<li>Ajánlatos
a lötyögő nadrágszárat a zokniba, az inget a nadrágba tűrni.</li>

<li>A
kullancsriasztó kenőcs, spray jó szolgálatot tehet, érdemes a ruhánkat is
befújni vele, de hatásuk csak két-három óráig tart, tehát szükség esetén
használatukat meg kell ismételni!</li>

<li>A
kirándulás végén az egész családot vizsgáljuk át, a ruhadarabokat rázzuk ki.
Mindezt érdemes este vagy másnap is megismételni, hátha a kullancs megbújik a
cipőn, a ruha redőiben.</li>
</ul>

A
szabadon legelő állatok tejében többek között a kullancs által terjesztett
fertőzések kórokozói is előfordulhatnak,
és így a betegség emberre is átterjedhet. Ezért ne fogyasszunk nyers tejet!
</body>
</textbox>

<h4>Mielőbb ki vele!</h4>

A kullancs
eltávolításának korábban közkedvelt módja volt a parazita megfojtása olajjal,
krémmel, zsírral. Ez inkább veszélyes, mintsem hatásos, hiszen öklendezésre
készteti az állatot, ami siettetheti a fertőzést. A bőrbe fúródott kullancs
eltávolítására csak néhány óra áll rendelkezésre. A csípés utáni első órában az
állat csak szív, ilyenkor elenyésző a fertőzésveszély. A kockázat azonban
négy-hat óra után ugrásszerűen megnő, mert az állat középbelébe kerülő vérben
a
kórokozók néhány óra alatt fölszaporodnak, és nyála is fertőzőtté válik,
ekkorra már közvetlen kapcsolatban áll az áldozat érrendszerével.

A parazita
kiszedésének helyes módja, ha a fejhez illetve bőrünkhöz legközelebb fogjuk meg
csipesszel és egyenletes, lassú mozgással, enyhe csavarással kihúzzuk. Ne
nyomjuk meg a potrohát, mert abból kiszabadulhatnak a baktériumok! A kullancscsípés
idejét jegyezzük fel, s a következő hetekben figyeljük a helyét. Ha bármilyen
elváltozást vagy tünetet észlelünk, azonnal forduljunk orvoshoz!

<textbox align="top" width="100%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Mivel a kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen van
védőoltás,azoknak
a gyerekeknek, felnőtteknek, akik kullanccsal fertőzött területen élnek, vagy
gyakran kirándulnak, javasolt a védőoltás. A teljes védettséghez 3 oltás
szükséges, ezért érdemes idejében, 1 évvel a kívánt hatás előtt elkezdeni az
oltásokat. Az oltást ötévenként kell ismételni. (A vakcina a Lyme-kór ellen nem
jelent védelmet!) 
</body>
</textbox> 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="569815">
<title>Szemgyulladás gyerekkorban</title>
<url>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/szemgyulladas_gyerekkorban.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437054300000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A gyerekek még kevésbé tudnak
odafigyelni a szemük tisztaságára és épségére, ezért gyakoribbak náluk a
gyulladásos szembetegségek. A kicsik által látogatott uszodák vagy a téli felső
légúti fertőzések különösen kedveznek a gyulladásos szembetegségek
kialakulásának.
 

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<h4>
Szemet
szúró tünetek
</h4>

A kötőhártya-gyulladás
(conjunctivitis) az egyik leggyakoribb szembetegség, amely a szemhéj és a
szemgolyó külső rétegét alkotó áttetsző hártya gyulladásos elváltozása. A
kiváltó okok között szerepelhet bakteriális vagy vírusos fertőzés, valamint
allergiás reakció. A gyulladás okai között újszülöttek esetében a még nem
teljesen átjárható könnycsatorna is felmerülhet.

A kötőhártya-gyulladás a szem
kipirosodásával, viszketésével jár. Gyakori, hogy a beteg úgy érzi, mintha
valami belement volna a szemébe. Reggel, ébredés után a szemek
összeragadhatnak, melyet az éjszaka termelődött és beszáradt váladék okoz.
Jelentkezhet fényérzékenység, homályos látás, könnyezés.

Vírusos
eredetű fertőzés
esetén a szemből ürülő váladék inkább vizes, áttetsző, míg bakteriális eredetű gyulladás esetén sárgás-zöldes váladék termelődik.
A betegség sokszor felső légúti megbetegedéssel jár együtt. Az allergiás kötőhártya-gyulladás mind a
két szemet érinti. Amennyiben valamilyen allergén (pl. pollen, állati szőr,
parfüm, kozmetikum, füst) okozza, akkor a tünetek gyakran kiegészülnek az orr
viszketésével, tüsszögéssel valamint orrfolyással.

<h4>
Szemre
való orvosságok
</h4>

Bakteriális fertőzésre
antibiotikum tartalmú szemcsepp javasolt, segítségével a tünetek néhány napon
belül megszűnnek, a gyulladás elmúlik. A vírusos eredetű gyulladás tüneti
terápia mellett – hideg vizes borogatás, esetleg műkönny használata –
különösebb orvosi beavatkozás nélkül, magától gyógyul, de a bakteriális
felülfertőződés megelőzésére antibakteriális szemcsepp is alkalmazható.

Ha a tünetek hátterében allergiás
reakció áll, legfontosabb az allergén eltávolítása a környezetből. Érdemes a
szemet a tünetek jelentkezésekor tiszta vízzel kiöblíteni, így az allergéneket
könnyen el lehet távolítani. Komolyabb esetekben szájon keresztül adható
allergia ellenes gyógyszereket, gyulladáscsökkentőket szoktunk javasolni.

Ha idegentest okozza a
kötőhártya-gyulladást, akkor a legfontosabb ennek mihamarabbi eltávolítása,
kiöblítése a szemből, de ha kémiai anyag került a szembe, akkor sürgősen
forduljunk szakorvoshoz, az összetételéről
tájékoztató címkét vigyük magunkkal.

<h4>
Vigyázat,
fertőző!
</h4>

A bakteriális, illetve virális
eredetű kötőhártya-gyulladás fertőző betegség, cseppfertőzéssel és személyes
kontaktussal terjed, ezért az ebben szenvedő gyermekek közösségbe nem mehetnek!
A betegség terjedése minél gyakoribb és alaposabb kézmosással előzhető meg, és
jó a gyereket ránevelni, hogy ahogy a szánkba, a szemünkbe sem tanácsos
fölöslegesen nyúlkálni, állandóan dörzsölgetni. A törölközőt és a párnahuzatot
fertőzés esetén gyakran kell cserélni, egyébként sem árt, ha a családban
mindenkinek van saját törölközője, de a kötőhártya-gyulladásos beteg
mindenképpen használjon saját törölközőt!

<h4>
Tények
az árpáról
</h4>

A szemhéjak külső és belső
felületén számtalan különböző típusú mirigy található. A belső felületen
elhelyezkedő Meibom-mirigyek gyulladása belső árpát, míg a szemhéj külső részén
található Zeiss- és Moll-mirigyek gyulladása külső árpát okoz. Nevét onnan
kapta, hogy vastagsága és formája az árpaszemre emlékeztet. A szemhéjon árpa
általában bakteriális fertőzés következtében alakul ki. Hajlamosít a betegségre
a nem megfelelő higiénés (poros, szennyezett) környezet, illetve olyan rossz
szokások, mint a szemek gyakori dörzsölése koszos kézzel (kamaszok esetében a
túlzott sminkhasználat). Legtöbbször a szem belső zugához közeli szempilla
egyik faggyúmirigyéből indul a gyulladás, mely helyileg duzzanatot,
kivörösödést és fájdalmat okoz. Kis idő elteltével az árpa megtelik gennyel.
Antibiotikumos kenőcs és antibiotikumos szemcsepp használata naponta több
alkalommal, általában gyógyuláshoz vezet. Amíg a beszűrődés be nem olvad,
antibiotikum tartalmú kenőcsös párakötés is alkalmazható. A beolvadt terület
kifakadhat magától, amennyiben viszont ez nem történik meg, műtéti megoldás
javasolt: a szemhéjat érzéstelenítik, és a göb felett pár milliméteres metszést
ejtenek.

<h4>
Jégárpa
</h4>

A jégárpa a Meibom-mirigyek
hosszú időn keresztül fennálló gyulladása miatt alakul ki. Ilyenkor a mirigy
kivezető csatornája elzáródik, az elzáródás mögött a váladék felgyülemlik. Gyulladásos
tüneteket nem észlelünk, mindössze egy apró fájdalmatlan göb alakul ki,
leggyakrabban a felső szemhéj középső részén. Panaszokat általában nem okoz.
Előfordulhat, hogy a kivezető cső megnyílik, és a váladék kiürül. Ha mindez nem
következik be, ebben az esetben is műtét válhat szükségessé. Ha többször
visszatér, akkor szövettani vizsgálat indokolt, mivel hasonló megjelenésű a
Meibom-mirigy rosszindulatú daganata is, mely bár lassan növekszik, áttétet is
adhat.

Amennyiben a
hajlamosító tényezők továbbra is fennállnak, a szemárpa kiújulhat. Akinek már
egyszer volt árpája fontos, hogy a későbbiekben nagyobb hangsúlyt fektessen a
szem és környékének higiéniájára. Többször visszatérő árpa hátterében
cukorbetegség, immunhiányos állapot is állhat, ezért ilyenkor a betegség okát
is ki kell vizsgálni.

Dr Mánya Eszter gyermekgyógyász

Bethesda Gyermekkórház

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="569833" referenceid="569833">
<title>A kruppról</title>
<url>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/krupp.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437054000000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>40</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

A krupp, a laryngitis subglottica általában enyhe felső légúti hurutos tünetek
után hirtelen, heves tünetekkel, nehezített légzéssel járó betegség. A krupp,
a hangszalagok alatti terület gyulladásának következtében kialakult duzzanat miatt
létrejött rekedt, ugatásszerű köhögés. Ennek a duzzanatnak a fokozódása következtében
akár fulladozás, fulladás is létrejöhet.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Leggyakrabban fél éves és 5 éves kor között fordul elő. Fertőzéses alapra utal,
hogy halmozottan fordul elő, inkább a nedves, hűvös őszi, téli évszakokban. A
betegség kialakulásának 2/3-áért a vírusok felelősek. Jellemző még, hogy az éjszakai,
hajnali órákban szokott fellépni. A fertőzés mellett alkati tényezők is szerepet
játszanak, hiszen vannak olyan gyermekek, akiknél soha sem, míg másoknál halmozottan
fordul elő. A jellegzetes, ugató - kutyaugatásra, - köhögés, légzési nehézség
a gége bizonyos szakaszának, a hangszalag alatti területnek duzzadásának a következménye.
A tünetek közül a folyamat súlyosságát nem is annyira a köhögés jellege, mint
a nehézlégzés súlyossága határozza meg.

<a href="http://bethesda.hu/magazin/49-ha-beteg-a-gyerek/76-a-krupprol" target="_blank" title="">Tovább a teljes cikkre>> </a>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>gyermekgyogyaszat/gyermekbetegsegek/krupp.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="569816">
<title>Kötőhártya-gyulladás és árpa</title>
<url>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/kotohartya_gyulladas_es_arpa.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437053700000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>35</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Mi a kötőhártya-gyulladás lényege?

<a href="http://bethesda.hu/magazin/49-ha-beteg-a-gyerek/457-koethartya-gyulladas-es-az-qarpaq" target="_blank" title="">Tovább a teljes cikkre>> </a>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="566359">
<title>Mire érdemes odafigyelni a gyermekkori hasmenés és Szalmonella-fertőzés esetén?</title>
<url>gyermekgyogyaszat/fertozo_betegsegek/gyermekkori_hasmenes_salmonella.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437053640000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Mit érdemes tudni a hasmenésekről általában? A gyermekkori hasmenések jelentős részét vírusos fertőzések okozzák. A gyakran
hányással kezdődő betegségeket 1-2 nap elteltével követi a hasmenés, amely általában
egy héten belül szűnik. A legtöbb esetben

szájon át végzett folyadékpótlással, vagy ún. rehidráló oldat alkalmazásával kisded- és gyermekkorban is otthon kezelhető betegségről van
szó. A kezdeti időszakban érdemes odafigyelni arra, hogy a gyermeknek van –e rendszeresen
vizelete, a hányás után kicsit várva kanalanként, kortyonként érdemes az elvesztett
folyadékot pótolni, amely általában 50-100 ml, székletenként is hasonló mennyiség
pótlása szükséges.

A pótlás formája lehet a már említett rehidráló oldat, vagy – ha azt a gyermek
nem fogadja el – bármilyen, lehetőleg cukortartalmú folyadék. A mennyiség szempontjából irányadó, hogy egy 10 kg-os gyermek napi folyadékigénye
1 liter, egy 20 kg-os gyermek napi folyadékigénye 1,5 liter, ebbe leves, joghurt, kakaó stb. is beleszámolható, ezen felül székletenként,
vagy hányásonként a fenti mennyiség beadása szükséges.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<a href="http://bethesda.hu/magazin/49-ha-beteg-a-gyerek/462-mire-erdemes-odafigyelni-gyermekkori-hasmenes-es-salmonella-fertzes-eseten" target="_blank" title="">Tovább a teljes cikkre>> </a>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
</contents>

Pöttyös betegségek

Agyhártyagyulladás újszülöttkorban

Szalmonella és társai

Kullancscsípés

Szemgyulladás gyerekkorban

A kruppról

Kötőhártya-gyulladás és árpa

Mire érdemes odafigyelni a gyermekkori hasmenés és Szalmonella-fertőzés esetén?